(n)esztelenül ragyogok

A teljesség felé
A legnagyobb gyávaság az élettől való félelem. Rettegni a léttől, ez az igazi gyötrelem. Ragaszkodni apró momentumokhoz, dogmává fagyasztani a múlthoz fűződő szálakat. Nem csoda, ha elvesztjük az álmokat, s éjszakáink némaságba vesznek. Elereszthetnénk e vesztes szálakat.
Nem a múlt alakítja a jelent, s a jelen a jövőt. Mi választhatjuk ki az elkövetkező perceket. […]

Sziasztok!
Nagy éjszakai magányomban egy pörgős nap után, amikor senki nem akart szóba állni már velem skypon (mert kis hazánkban ugye egy órával előrébb van az idő, mint itt), rávett a cider ördöge, hogy belekezdjek ebbe a ‘kitárom a szívem a világnak’ dologba. Igazából eddig nem voltam blogfan, de talán itt az ideje, hogy megosszam néhány […]